Moro!
glitter-graphics.com
Először is hyvää 18. syntymäpäivä Norbi :) Te már túljutottál az ártatlanságodon, az enyém még várat magára :D De ne feledd:
"A place between sleep and awake
End of innocence, unending masquerade
That's where I'll wait for you..."
End of innocence, unending masquerade
That's where I'll wait for you..."
Egybkt ajándék is van. Egy vers, én írtam. :) A verses blogomban (www.blog.poet.hu/lestatina) megtekinthető :) Nem egy koszorús mű, de remélem annyi szeretettel fogadja, mint amennyivel én írtam^^
És veletek mizújság van? Remélem ez a szeles, szeszélyes tavaszi idő nem kavart be a hétvégétekbe! Én, legnagyobb örömömre és meglepetésemre tudtam aludni a frissen megszadizott fülemen :D
A délelőttöm túlnyomó része alvással telt, habár az olyannyira imádott görcseim okoztak nekem másfél óra kínszenvedést. :S Élmény volt, komolyan...
Délután előbújt belőlem a kisgyerek és leültem mesét nézni :) 101 kiskutya 2: Paca és Agyar
Aranyos volt, néhány helyen magamra ismertem benne. Különben arról szól h Paca nem akar olyan lenni mint a többi 100 testvére, ezért elmegy a példaképe új filmjének meghallgatására. Azonban úgy ugat mint egy sípoló állatka, ezért mindenki kineveti őt. Aztán persze kiderül h a hősök nem is hősök, akiben legjobban bízol, az a hátad mögött utál és ki akar túrni a helyedről és persze a klasszikus: a legkisebb kutya is vihet véghez nagy hőstetteket. Az eredeti klasszikust nem múlja felül, de egyszer simán meg lehet nézni :)
Aztán mikor ennek vége lett, nekiálltam hokimeccset nézni. Nemsokára vége az olimpiának, éppen most játszottak a bronzéremért a finnek és a szlovákok. Szerintem sejtitek kinek drukkoltam :) Az első két harmad borzalmasan alakult, de a végjátékban megmutatták a finnek mit tudnak és 5-3-ra megverték a szomszédainkat :P Ezzel idén övék a bronzérem.^^ Napi sport. Nah, ezt a rovatot tuti nem fogom napi rendszerességgel indítani, mert hát én meg a sport... xD
Viszont épp itt az ideje a napi videó rovatnak!^^ Ma terítéken a Nightwish Come cover me című száma. Azért, mert imádom Tuomas Holopainen munkáit ééés mert ezt állítólag fogom más feldolgozásban is hallani :) Íme az eredeti:
Most jött be anyu h megkérdezze h hatott-e az új gyógyszer. Őszintén szólva rohadtul nem. Továbbra is elfájdogálok csendesen. Este újabb begyógyszerezés következik. Hiába, csak úgy tudom túlélni a napot, ha telenyomom magam fájdalomcsillapítókkal...
"Come, cover me with you..." Talán ha dudorászok, kevésbé figyelek oda a fájdalomra... Olyan szép szöveg, nem? Gyere, boríts be magaddal... Nekem eszembe nem jutna ilyenekről írni.. De hát nem is vagyok Tuomas..:)
Egybkt tegnap kijelentették h nekem magyartanárnak kellene mennem. Mert h rohadtul tudok magyarázni, mindenről eszembe jut valami és szeretem az irodalmat meg a verseket. Nos hát... Őszintén szólva nem tudom magam elképzelni a katedrán, de persze ki tudja.. Van még egy évem, senki sem tudja merre sodor majd az élet... Maximum nem megyek el Dunaújvárosba, csak Pestre. Közelebb leszek az otthonomhoz és a szeretteimhez (talán túlságosan is...)
Jaj, fene azt a szentimentális fejemet :D Hát majdnem elfelejtem azt, amiért az a bejegyzésem címe, ami :D Kínomban olyan kolosszális baromságot sikerült álmodnom h csak na! A közelgő királyválasztásról szólt és az volt a lényege h mindenki mehunta már ezt az egészet és maradtunk kb öten arra h megcsináljuk a filmet. Akkor legjobb bnőm kitalálta h adjuk elő Bobot, a mestert (egy rémesen gagyi mese, amit tegnap délelőtt találtam a tv-ben) a cselekményt meg majd improvizáljuk. Namost nekiálltunk az utcán (itt nálunk) díszletet építeni, merth ez nem film lesz, hanem színdarab és a szomszédomék házában laktak a tanárok és felháborodtak h mit csinálunk mi az éjszaka közepén... Mi meg közöltük velük h a mi kampányunk most lesz és mindenki jöjjön ide. Egybkt ott volt egy metálos srác is, aki folyton engem kísérgetett. Ugyanis mostanában mindig van egy metálos srác, álmodjak akármit is. Olyan hosszú hajú, erős testfelépítésű. És a legjobb h nem ismerem, mégis mindig ott van. Nyah szal ott tartottam h egyszercsak a semmiből minden tele lett emberekkel meg sörsátrakkal és elkezdődött a "film". Kérdeztem Melindától h nekem mit kell majd csinálnom, de csak annyit mondott: Improvizálj! És már tök rég ment meg minden, de én nem láttam belőle semmit, így gondoltam átmegyek a színpad másik oldalára, hátha onnan jobb... De a közönség észrevett, szal jött az én jelenetem. Láttam h minden "munkagép" meg Melinda-Bob ki van terülve a színpadon, ezért előkaptam a diákomat és kijelentettem: Abby Sciuto vagyok, NCIS, helyszínelés!!! Azonban egyik osztálytársam, Beki skarlátvörös ruhában a torkomnak ugrott és a fülembe súgta h: Halj már meg!!! Én meg nekiálltam értetlenkedni, de azért a végén kinyúltam a kedvéért. Szal ő lett az egyetlen túlélő és így gondolom, a jelöltünk is... Másnap az újság tele volt vele h milyen borzalmas volt a darabunk. És akkor bejött anyu és felébresztett xD
Egybkt eddig csak 3x dobott le a net...-.-" Imádom az automatikus mentést! Láw blogger.com^^
Nyah megyek pihenni... Vagy enni... Vagy nemtom. Fájni... Valaki öljön meg vagy segítsen, mert én ezt már nem bírom ép ésszel!!!
Búcsúzóul jöjjön a napi Abby rovat:
"Már Abbyke is aluszik... S míg szendereg a goth kislány, álmában csönget egy picit, aludj el szépen kis Balázs!"
A legközelebbi kínnal telt napig maradok a hozzátok szenvedéseiben is hűséges:
Abbyke
És veletek mizújság van? Remélem ez a szeles, szeszélyes tavaszi idő nem kavart be a hétvégétekbe! Én, legnagyobb örömömre és meglepetésemre tudtam aludni a frissen megszadizott fülemen :D
A délelőttöm túlnyomó része alvással telt, habár az olyannyira imádott görcseim okoztak nekem másfél óra kínszenvedést. :S Élmény volt, komolyan...
Délután előbújt belőlem a kisgyerek és leültem mesét nézni :) 101 kiskutya 2: Paca és Agyar
Aranyos volt, néhány helyen magamra ismertem benne. Különben arról szól h Paca nem akar olyan lenni mint a többi 100 testvére, ezért elmegy a példaképe új filmjének meghallgatására. Azonban úgy ugat mint egy sípoló állatka, ezért mindenki kineveti őt. Aztán persze kiderül h a hősök nem is hősök, akiben legjobban bízol, az a hátad mögött utál és ki akar túrni a helyedről és persze a klasszikus: a legkisebb kutya is vihet véghez nagy hőstetteket. Az eredeti klasszikust nem múlja felül, de egyszer simán meg lehet nézni :)
Aztán mikor ennek vége lett, nekiálltam hokimeccset nézni. Nemsokára vége az olimpiának, éppen most játszottak a bronzéremért a finnek és a szlovákok. Szerintem sejtitek kinek drukkoltam :) Az első két harmad borzalmasan alakult, de a végjátékban megmutatták a finnek mit tudnak és 5-3-ra megverték a szomszédainkat :P Ezzel idén övék a bronzérem.^^ Napi sport. Nah, ezt a rovatot tuti nem fogom napi rendszerességgel indítani, mert hát én meg a sport... xD
Viszont épp itt az ideje a napi videó rovatnak!^^ Ma terítéken a Nightwish Come cover me című száma. Azért, mert imádom Tuomas Holopainen munkáit ééés mert ezt állítólag fogom más feldolgozásban is hallani :) Íme az eredeti:
Most jött be anyu h megkérdezze h hatott-e az új gyógyszer. Őszintén szólva rohadtul nem. Továbbra is elfájdogálok csendesen. Este újabb begyógyszerezés következik. Hiába, csak úgy tudom túlélni a napot, ha telenyomom magam fájdalomcsillapítókkal...
"Come, cover me with you..." Talán ha dudorászok, kevésbé figyelek oda a fájdalomra... Olyan szép szöveg, nem? Gyere, boríts be magaddal... Nekem eszembe nem jutna ilyenekről írni.. De hát nem is vagyok Tuomas..:)
Egybkt tegnap kijelentették h nekem magyartanárnak kellene mennem. Mert h rohadtul tudok magyarázni, mindenről eszembe jut valami és szeretem az irodalmat meg a verseket. Nos hát... Őszintén szólva nem tudom magam elképzelni a katedrán, de persze ki tudja.. Van még egy évem, senki sem tudja merre sodor majd az élet... Maximum nem megyek el Dunaújvárosba, csak Pestre. Közelebb leszek az otthonomhoz és a szeretteimhez (talán túlságosan is...)
Jaj, fene azt a szentimentális fejemet :D Hát majdnem elfelejtem azt, amiért az a bejegyzésem címe, ami :D Kínomban olyan kolosszális baromságot sikerült álmodnom h csak na! A közelgő királyválasztásról szólt és az volt a lényege h mindenki mehunta már ezt az egészet és maradtunk kb öten arra h megcsináljuk a filmet. Akkor legjobb bnőm kitalálta h adjuk elő Bobot, a mestert (egy rémesen gagyi mese, amit tegnap délelőtt találtam a tv-ben) a cselekményt meg majd improvizáljuk. Namost nekiálltunk az utcán (itt nálunk) díszletet építeni, merth ez nem film lesz, hanem színdarab és a szomszédomék házában laktak a tanárok és felháborodtak h mit csinálunk mi az éjszaka közepén... Mi meg közöltük velük h a mi kampányunk most lesz és mindenki jöjjön ide. Egybkt ott volt egy metálos srác is, aki folyton engem kísérgetett. Ugyanis mostanában mindig van egy metálos srác, álmodjak akármit is. Olyan hosszú hajú, erős testfelépítésű. És a legjobb h nem ismerem, mégis mindig ott van. Nyah szal ott tartottam h egyszercsak a semmiből minden tele lett emberekkel meg sörsátrakkal és elkezdődött a "film". Kérdeztem Melindától h nekem mit kell majd csinálnom, de csak annyit mondott: Improvizálj! És már tök rég ment meg minden, de én nem láttam belőle semmit, így gondoltam átmegyek a színpad másik oldalára, hátha onnan jobb... De a közönség észrevett, szal jött az én jelenetem. Láttam h minden "munkagép" meg Melinda-Bob ki van terülve a színpadon, ezért előkaptam a diákomat és kijelentettem: Abby Sciuto vagyok, NCIS, helyszínelés!!! Azonban egyik osztálytársam, Beki skarlátvörös ruhában a torkomnak ugrott és a fülembe súgta h: Halj már meg!!! Én meg nekiálltam értetlenkedni, de azért a végén kinyúltam a kedvéért. Szal ő lett az egyetlen túlélő és így gondolom, a jelöltünk is... Másnap az újság tele volt vele h milyen borzalmas volt a darabunk. És akkor bejött anyu és felébresztett xD
Egybkt eddig csak 3x dobott le a net...-.-" Imádom az automatikus mentést! Láw blogger.com^^
Nyah megyek pihenni... Vagy enni... Vagy nemtom. Fájni... Valaki öljön meg vagy segítsen, mert én ezt már nem bírom ép ésszel!!!
Búcsúzóul jöjjön a napi Abby rovat:
"Már Abbyke is aluszik... S míg szendereg a goth kislány, álmában csönget egy picit, aludj el szépen kis Balázs!"
A legközelebbi kínnal telt napig maradok a hozzátok szenvedéseiben is hűséges:
Abbyke
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése